Hogyan keletkeztek hazánk tavai?

Szelidi tó

Magyarország területe természetes föld feletti és földalatti vizekben, illetve különféle tavakban gazdag. A magyar tavak kialakulása többféle módon valósult meg, vannak természetes és mesterséges tavaink, mely utóbbiak létrehozásához emberi igényre, döntésre és közreműködésre volt szükség. A legnagyobb mesterséges tó hazánkban a Tisza-tó, melyet a folyó egy részének gáttal történő lezárásával hoztak létre. A legnagyobb magyar tavak kialakulása süllyedéssel, kimélyüléssel történt, mely a csoportba tartozik a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő tó is. A Fertő-tó elnevezés a tó fertő állapotáról kapta a nevét, mely szerint a tó teljes fenekén megjelenik a növényzet, azonban a szabad vízfelület nagysága meghaladja a tó felét. A természeti erők, a folyók és a szél munkája is szerepet játszott az egyes magyar tavak kialakulása során, így Kiskunságban a sekély, szikes tavak szélvájta medrekben jöttek létre, melyekből a szél homokos talajt távolított el. Más magyar tavak kialakulása számára a folyók kanyarulatai képeztek igen kedvező helyet. A folyók a homorú partjukat pusztítják, míg a domború partjukra folyamatosan hordalékot raknak le. Így a folyó kanyarulata lassan hurokszerűvé válik, mely kanyarulat az árvizek alkalmával leválik a folyóról és holtág keletkezik. Az ilyen típusú tavakat morotva tavaknak is nevezik. Így keletkezett a Duna mentén a mintegy 5 km hosszú és 150-200 méter széles Szelidi-tó. Hazánkban a morotva tavak jó része mesterségesen, az alföldi folyók szabályozása során jött létre.